logó Vízvezeték szerelő
Vízszerelés gyorsan, olcsón Budapesten.

Vízmelegítő szerelés


Milyen legyen a vízmelegítő?

Milyen legyen a vízmelegítő? Átfolyós vagy tárolós? Központi vagy egyedi?

Tudta, hogy ugyanannyi meleg víz előállítása elektromos árammal működő vízmelegítőkkel háromszor-négyszer annyiba kerül, mintha ugyanezt gázos berendezéssel tennénk meg? Persze nem csak ezt érdemes szem előtt tartani, amikor a használati melegvíz-rendszer korszerűsítésén gondolkodunk, vagy egyszerűen „csak” új vízmelegítő készüléket kell vásárolnunk, mert a régi felmondta a szolgálatot. Legalább ennyire fontos kérdés - amennyiben mégis az elektromos megoldást kell választanunk -, hogy tárolós vagy átfolyós rendszerű legyen-e a berendezésünk.

Kisebb a veszteség, ha közel vannak a vízvételi helyek az elektromos vízmelegítő berendezéshez, legyen az akár átfolyós vagy tárolós

Miért nem mindegy, hogy tárolós vagy átfolyós készüléket választunk?
Villanybojler

A tárolós vízmelegítő berendezések – legtöbben bojlernek nevezik ezeket – vitathatatlan előnye, hogy általuk azonnal és több vízvételi helyen egyszerre rendelkezésünkre áll a szükséges meleg víz. A kérdés csak az, hogy mennyi. Ha ilyen vízmelegítőt választunk, célszerű személyenként és naponta 40-50 liter vizet alapul venni. Nagyjából ennyit használ el egy-egy családtag. De számolnunk kell azzal is, hogy mekkora a bojler fűtőszálának a teljesítménye, azaz mennyi idő alatt lesz képes felfűteni a vizet. Ez már legalább két olyan körülmény, ami alapos mérlegelést igényel. Mert ugye bajban leszünk, ha idő előtt elfogy a meleg víz, de akkor is, ha mondjuk, egy éjfél környéki zuhanyzás után reggel hiába nyitjuk meg a meleg vizes csapot, mert abból legföljebb langyos víz folyik.

Aztán az se mindegy, hogy milyen messze van a tárolós vízmelegítőtől a legtávolabbi vízvételi hely. Mert a csőben lehűl a meleg víz, azaz langyos lesz, mire a csaphoz ér, továbbá túl sok vizet el kell engednünk ahhoz, hogy meleg vízhez jussunk. Ez pedig pazarlás. Ilyenkor célszerű a távoli vízvételi hely fölé egy kis teljesítményű, önálló, egyedi vízmelegítőt felszereltetni, ami kizárólag azt a csapot szolgálja ki. Egy pohár meleg vízért mégse engedhetünk több liter vizet a lefolyóba…

Van erre még egy megoldás, az úgynevezett cirkulációs rendszer. Ezzel visszajuttathatjuk az el nem használt vizet a bojlerbe, hogy az újra felmelegítse. Az ilyen rendszer kiépítése azonban nem éppen olcsó dolog.

A tárolós vízmelegítők felépítése egyébként rendkívül egyszerű. A lényeg, hogy olyan szigetelést alkalmaznak a tartály körül, aminek köszönhetően a víz naponta legfeljebb 1-3 fokot hűl. Ezek a készülékek napi karbantartást nem igényelnek, de időközönként muszáj eltávolítani belőlük a felgyülemlett vízkövet, hiszen az nagyban nehezíti a víz felfűtését, túlzott mértékben pedig károsítja a vízmelegítő „belső szerveit”, ami komoly meghibásodáshoz vezethet.

Előfordulhat, hogy az elektromos hálózat gátja lehet a nagyobb teljesítményű átfolyós vízmelegítő készülékek felszerelésének

Mit érdemes tudni az átfolyós vízmelegítőkről?

Ezeknek a típusoknak is van előnye és hátránya is. Az átfolyós rendszerek használata elsősorban olyan helyen indokolt, ahol kis kapacitású vízvételi helyet kell ellátni meleg vízzel. Ilyen lehet például a konyha.

Az átfolyós vízmelegítők előnye a kis helyigény mellett az is, hogy alacsonyabb az üzemeltetési költségük, és a tárolásból fakadó hőveszteséggel itt nem kell kalkulálni. Az ilyen készülékek hátránya viszont, hogy csak olyan helyen használhatóak, ahol rendelkezésünkre áll az arra alkalmas elektromos hálózat, ugyanis miután ezek a berendezések a meleg vizet azonnal állítják elő, a teljesítményük értelemszerűen nagyobb, mint a tárolós vízmelegítőké. Előfordulhat, hogy az elektromos hálózat komoly gátja lehet ilyen készülékek felszerelésének, illetve plusz költségként jelentkezik a háromfázisú rendszer kiépítésének az igénye.

Most, hogy mindkét vízmelegítő rendszer lényegi jellemzőit végigvettük, ennyi ismeret birtokában talán el is lehet indulni. Fontos, hogy a döntést kellő tervezés előzze meg. Ebben pedig nem árt szakember segítségét kérni, hiszen bármennyire is tisztában vagyunk a tárolós és az átfolyós vízmelegítő berendezések működésével, vannak azért olyan számítások, amiket legjobb, ha szakember készít el.

Mit kell alapul vennie a szakembernek, milyen számítási technikákat érdemes alkalmazni, mielőtt meghozzuk a döntést?

Az egyik legfontosabb szempont, amit meg kell fontolnunk, hogy hol állítsuk elő a meleg vizet, hogyan, milyen hőmérsékleten tároljuk azt. Ennek függvényében ugyanis különbözőek lesznek a veszteségeink. Mert ugye az mindenki számára nyilvánvaló, hogy valamennyi veszteséggel minden egyes készülék esetében számolni kell. Az nem mindegy, hogy mekkora ez a veszteség.

A szakember számára nem okoz különösebb gondot például annak a kiszámítása, hogy egy adott szakaszon – ez legyen a vízmelegítő és a vízvételi hely közötti távolság – mennyi a csővezetékben lévő lehűlt víz mennyisége különböző csőátmérők szerint.

A központi melegvíz-ellátás helyett célszerűbb, a veszteségeket számolva pedig hosszabb távon olcsóbb egyedi bojlerek felszerelése

Ebből a számításból kiderülhet például, hogy ha túl nagy ez a távolság, nem célszerű elvezetni a meleg vizet, mert kihűl, mire odaér a vízvételi helyhez.

Számítások azt igazolják, hogy 10-15 méternyi távolság esetén már nem gazdaságos kiépíteni a meleg vizet szállító csővezetéket. Ennél takarékosabb megoldás lehet – energiaforrástól függetlenül - egy különálló vízmelegítő felszerelése a nagy távolságra lévő vízvételi helynél.

Léteznek számítások arra vonatkozóan is, hogy mekkora veszteséggel üzemelnek maguk a tárolók, illetve ezeknek a különféle változatai.

A tároló vesztesége a tárolt meleg víz hőmérsékletével arányos, ezt könnyű belátni. A tárolós vízmelegítők vagy bojlerek gyártói ezt az értéket az úgynevezett rendelkezésre állási energia veszteség megadásával jelzik. Ez azt mutatja meg, mennyi villamos energiát fogyaszt az adott melegvíz-tároló, ha a benne lévő vizet 65 fokon tartjuk úgy, hogy közben egyáltalán nem fogyasztunk belőle.

Jó, ha ezzel tisztában vagyunk már a tervezés szakaszában, hiszen ez az érték az, ami segít eldönteni, hogy hol helyezzük el a melegvíz-tárolót. Ha egy újonnan épített házban például az alagsorban kap helyet, akkor a beépített tároló szükségszerűen a kellő hőmérsékletnél magasabb hőfokon tárolja a meleg vizet – hiszen az összes vízvételi helyet innen „kénytelen ellátni”. Ezzel pedig növekszik a tárolási veszteség az egyedileg felszerelt tárolók veszteségéhez képest. Az egyedi tárolók kialakítása ráadásul nem feltétlenül jelent többlet beruházási költséget, hiszen mondjuk, három egyedi tároló megvásárlása nem kerül többe, mint egy nagy, 200-300 literes tartállyal rendelkező, ami az egész lakást kiszolgálja. A központi melegvíz-ellátás helyett tehát sok esetben célszerűbb, a veszteségeket számolva pedig hosszabb távon olcsóbb egyedi bojlerek felszerelése. Erre vannak is számítások.

Eszerint a központi melegvíz-ellátás kétszer-háromszor nagyobb energia felhasználást eredményez annál, mint amikor minden vízvételi helyhez külön-külön szerelünk fel bojlert.

A döntést persze a lakás tulajdonosa hozza meg, mi legföljebb szakmai tanácsokat adhatunk. Ha teheti, hívjon minket már a tervezés szakaszában, hogy évekig a lehető legolcsóbban jusson meleg vízhez a család.

Gebe Kft. gyors szolgálat:

+36 30 949 2052


Gebe logó
Hívható hétfőtől vasárnapig 7 és 20 óra között.
Akár hétvégén és ünnepnapon is

Menjen biztosra, ne kockáztassa, hogy idő előtt tönkremenjen a villanybojlere egy apró hiba miatt.


Kérje személyre szabott árajánlatunkat: Árajánlat

További hasznos információk: Gebemester

Villanybojler
Gebe logó

Szerző: w3gebemester

Közzétéve: 2020-04-15 19:23:24